Hogyan viszonyulunk Isten törvényeihez a kegyelem korában?

A görög írások számtalan helyen beszélnek a törvényről. Egyrészt egyértelműen kifejtik, hogy a mózesi törvény a Messiás halálával hatályon kívül lett helyezve (katargeo), ami természetesen azt is jelenti, hogy a Messiás földi életében a törvény alatt élt, és ő az egyetlen, aki megtartotta és be is töltötte azt, tehát az evangéliumok olvasásánál ezt a legmesszebbmenőkig figyelembe kell vennünk, másrészt az apostoli levelekben beszélnek a Krisztus törvényéről (Gal. 6:2) a Jézus Krisztusban való élet lelkének törvényéről (Róma 8:1) vagy a  Krisztus törvényében valóról (1 Kor. 9:21), a királyi törvényről (Jak 2:8), a szabadság törvényéről (Jak. 2:12). Mindebből látszik, hogy a mi korunk sem törvény nélküli, sőt a levelek jelentős részének a témája az, hogy mit tegyünk és mit ne. Ráadásul igen sok törvény a levelekben hasonló vagy akár megegyezik a mózesi törvényben található parancsokkal. Ettől természetesen a kettő még nem ugyanaz, de ennek az oka az, hogy Isten szent, és morális karaktere mit sem változik. Ebben az értelemben beszéltek teológusok az örökkévaló törvényről (lex aeterna). 

Jó példa a tíz parancsolat törvényeinek a megjelenésére az efézusi levél. Valójában a tízből kilenc megjelenik a görög írásokban, részben egészen konkrétan idézet formájában, részben implicit módon a tartalmat visszaadva. Az is érthető, hogy a szombat törvénye miért nem jelenik meg újra. Ez a törvény speciálisan kapcsolódik a zsidó néphez. Persze ennek a törvénynek is megtalálható a lelki üzenete számunkra, mint az Isten nyugodalmába való bemenetel, de ez egy más téma.

Mielőtt beszélnénk arról, hogyan kapcsolódik a kegyelemhez a Messiás törvénye lássuk a példákat az efézusi levélből.

„Ne legyenek én előttem idegen isteneid.”

Ef. 4:17-18: Ezt mondom annakokáért és bizonyságot teszek az Úrban, hogy ti többé ne járjatok úgy, mint egyéb pogányok is járnak az ő elméjöknek hiábavalóságában, 
Kik értelmökben meghomályosodtak, elidegenültek az isteni élettől a tudatlanság miatt, mely az ő szívök keménysége miatt van bennök; 

Ef. 5:5: Mert azt jól tudjátok, hogy egy paráznának is, vagy tisztátalannak, vagy fösvénynek, ki bálványimádó, nincs öröksége a Krisztusnak és Istennek országában. 

„Tiszteld apádat és anyádat”

Ef. 6:1-3: Ti gyermekek szót fogadjatok a ti szüleiteknek az Úrban; mert ez az igaz. 
  2. Tiszteljed a te atyádat és a te anyádat (a mi az első parancsolat ígérettel). 
  3. Hogy jól legyen néked dolgod és hosszú életű légy e földön. 

„Ne ölj”

Ef. 4:26: Ám haragudjatok, de ne vétkezzetek: a nap le ne menjen a ti haragotokon; 

„Ne lopj”

Ef. 4:28: A ki oroz vala, többé ne orozzon; hanem inkább munkálkodjék, cselekedvén az ő kezeivel azt, a mi jó, hogy legyen mit adnia a szűkölködőnek. 

„Ne tégy hamis tanúságot”

Ef 4:25: zért levetvén a hazugságot, szóljatok igazságot, kiki az ő felebarátjával: mert egymásnak tagjai vagyunk. 

Ne paráználkodj”

Ef. 5:3: Paráznaságpedig és akármely tisztátalanság vagy fösvénység ne is neveztessék ti közöttetek, a mint szentekhez illik; 

„Ne kívánd”

Ef. 5:3: Paráznaság pedig és akármely tisztátalanság vagy fösvénységne is neveztessék ti közöttetek, a mint szentekhez illik; 

Az tehát világosan látszik már ebből a párhuzamból is, hogy nem vagyunk törvények nélkül, és amellett, hogy mózesi törvény hatályon kívül lett helyezve, bizonyos törvények belőle megegyezően jelennek meg, bizonyos törvények szigorúbbak lettek, és jelentős részük viszont nem jelenik meg a Messiás törvényei között. A fő kérdés azonban továbbra is az, hogy mi a szerepe a törvénynek bármely korban? És hogyan viszonyul a törvény Isten kegyelméhez?

A tanítás a Keren Jesua Messiási közösség alkalmán hangzott el 2019. 03. 02-án.

A képet Szalóky Béla készítette.