A kik szeretitek az Urat, gyűlöljétek a gonoszt! Megőrzi ő az ő kegyeltjeinek lelkét; a gonoszok kezéből megszabadítja őket. Világosság támad fel az igazra, és az egyenesszívűekre öröm. Örüljetek igazak az Úrban, és tiszteljétek az ő szentséges emlékezetét! (Zsolt 97: 10-12)
Ezt a zsoltárt (több más mellett) szombat fogadáskor minden péntek este felolvassák a zsinagógákban. Héber vers szó szerinti fordításban így hangzik:
Ti, az Urat szeretők legyetek a gonosz gyűlölői! Ő az igazak, hűségesek, szentek (haszidok) lelkeinek (nefes) őrzője, állandó figyelője, megtartója, védelmezője, őrállója, biztonsági őre, felelőse, vigyázója, felügyelője.
A világosság, a fény, mint egy fényszóró (ór) világít az igazakra (cadik), magot vet beléjük a világosság, elszórja beléjük a magjait, fényt, világosságot gyújt bennük. Öröm, az Úr öröme az egyenes szívűeken, a helyesen gondolkodókon, a lelkiismereteseken van.
A világosság szó (ór) sok más helyen is megtalálható a Bibliában. Így kezdődik az első Mózes könyve:
És monda Isten: Legyen világosság: és lőn világosság. (1 Móz 1:3)
A világosság, a fény nemcsak a fizikai fényre utal, hanem, ahogy a 97. zsoltárban is, átvitt értelme van. Utal Isten tisztaságára, fényére, igazságára, a világosságára, arra, amely a világba jött. A héber szó megjelenését és görög fordítását (fósz) elemezzük néhány igehelyen.
A világosság, és az élet világossága az Isten előtt van, ez az ami megszabadít a halától:
Megváltotta lelkemet a sírba szállástól, és egész valóm a világosságot nézi. ... Hogy megmentse lelkét a sírtól, hogy világoljon az élet világosságával. (Jób 33:28,30)
Mert megszabadítottad lelkemet a haláltól, bizony az én lábaimat az eleséstől; hogy járjak Isten előtt az életnek világosságában. (Zsolt 56:14)
Isten arcának világossága, nem az emberi erőnk segít. Boldog, aki ezt megtapasztalja:
Sokan mondják: Kicsoda láttat velünk jót? Hozd fel reánk arcodnak világosságát, oh Uram! (Zsolt 4:7)
Mert nem az ő fegyverükkel szereztek földet, és nem az ő karjuk segített nékik; hanem a te jobbod, a te karod és a te orcád világossága, mert kedvelted őket. (Zsolt 44:4)
Boldog nép az, a mely megérti a kürt szavát; a te orcádnak világosságánál jár ez, oh Uram! (Zsolt 86:16)
Az Örökkévaló a világosságunk és megváltónk:
Az Úr az én világosságom (ór) és üdvösségem (Jishi – Jesuah neve ebből a szóból származik): kitől féljek? Az Úr az én életemnek erőssége: kitől remegjek? (Zsolt 27:1)
Mert nálad van az életnek forrása; a te világosságod által (világosságodban) látunk világosságot. (Zsolt 36:10)
Igazságunk (Isten) a világosság:
Felhozza a te igazságodat, mint a világosságot, és a te jogodat, miként a delet. (Zsolt 37: 6)
Küldd el világosságodat és igazságodat, azok vezessenek engem; vigyenek el a te szent hegyedre és hajlékaidba. (Zsolt 43:3)
Az igazakra szórja a világosságot:
Az igazakra világosság fénylik a sötétben: attól a ki irgalmas, kegyelmes és igaz. (Zsolt 112:4)
Az igazak ösvénye pedig olyan, mint a hajnal világossága (igazak – cádik ösvénye mint a világosság), mely minél tovább halad, annál világosabb lesz, a teljes délig. (Péld 4:18)
Az ige, a Biblia, a kijelentés, a tóra ad világosságot az életünkben:
Az én lábamnak szövétneke (lámpása) a te igéd, és ösvényemnek világossága. (Zsolt 119:105)
Mert szövétnek (lámpás) a parancsolat, és a tudomány (tóra – törvény, tanítások parancsolatok) világosság, és életnek úta a tanító-feddések. (Péld 6:23)
A király, a Messiás, őbenne van az élet:
A királynak vidám orcájában élet van (a király arcának világosságában élet van) ; jóakaratja olyan, mint a tavaszi eső fellege. (Péld 16:5)
A világosság szó Ézsaiás prófétánál is nagyon sokszor szerepel:
Jákóbnak háza! jertek járjunk az Úrnak világosságában! (Ézs 2:5)
A nép, a mely sötétségben jár vala, lát nagy világosságot; a kik lakoznak a halál árnyékának földében, fény ragyog fel fölöttök! (Ézs 9:2)
Isten gondoskodott arról, hogy Izraelen kívüli népek is megismerjék a megváltót, aki a sötétségből a világosságra vitt, aki soha nem hagy el:
Én, az Úr, hívtalak el igazságban, és fogom kezedet, és megőrizlek és népnek szövetségévé teszlek, pogányoknak világosságává (a Messiást, a Felkentet)... A vakokat oly úton vezetem, a melyet nem ismernek, járatom őket oly ösvényeken, a melyeket nem tudnak; előttük a sötétséget világossággá teszem, és az egyenetlen földet egyenessé; ezeket cselekszem velük, és őket el nem hagyom. (Ézs 42: 6, 16)
Isten a törvényét, tóráját, Bibliáját világosságul adta, hogy az emberek tanuljanak abból:
Figyeljetek reám, én népem, és reám hallgassatok, én nemzetem! mert tanítás megy ki tőlem, és törvényemet (tóra) a népek megvilágosítására megalapítom. (Ézs 51:4)
Ilyen a megváltás, a megigazulás állapota:
Akkor felhasad, mint hajnal a te világosságod, és meggyógyulásod gyorsan kivirágzik, és igazságod előtted jár; az Úr dicsősége követ. (Ézs 58:8)
Az Örökkévaló az örök világosságunk:
Nem a nap lesz néked többé nappali világosságod, és fényességül nem a hold világol néked, hanem az Úr lesz néked örök világosságod, és Istened lesz ékességed, Napod nem megy többé alá, és holdad sem fogy el, mert az Úr lesz néked örök világosságod, és gyászod napjainak vége szakad. (Ézs 60:19-20)
A világosság a tanításban, doktrinában, a Messiás a világosság:
Kelj fel, világosodjál, mert eljött világosságod, és az Úr dicsősége rajtad feltámadt. Mert ímé, sötétség borítja a földet, és éjszaka a népeket, de rajtad feltámad az Úr, és dicsősége rajtad megláttatik. És népek jönnek világosságodhoz, és királyok a néked feltámadt fényességhez. (Ézs 60:1-3)
A Messiás világosság a pogányoknak:
Így szól: Kevés az, hogy nékem szolgám légy, a Jákób nemzetséginek megépítésére és Izráel megszabadultjainak visszahozására: sőt a népeknek is világosságul (ór) adtalak, hogy üdvöm (jesuáti) a föld végéig terjedjen! (Ézs 49:6)
Az Úr, az Örökkévaló Izrael világossága:
És lészen Izráel világossága tűz gyanánt, és annak Szentje láng gyanánt, és ég és megemészti gazzát és tövisét egy napon; (Ézs 10:17)
Az Úr a világosságunk:
Ne örülj, én ellenségem! Elestem ugyan, de felkelek, mert ha még a setétségben ülnék is, az Úr az én világosságom! (Mik 7:8)
A görög Bibliában a világosság szó a héber ór szó fordítása (fósz) visszatérő motívum, a megváltó Jesua magára is vonatkoztatja (Jesua a világosság). Így olvasva a héber írásokat, érthetőbb (világosabb) mire utalnak Jesua és a görög Biblia szerzői. Jesua az a világosság, aki megvilágosítja az őbenne hívőket, ő az ige szerzője, a megtestesült ige, ő a világ világossá, ő Izrael világossága.
A János evangélium egyik fő témája a világosság – sötétség ellentéte.
A világosság e világra jött, és az emberek inkább szerették a sötétséget, mint a világosságot; mert az ő cselekedeteik gonoszak valának. (Jn 3:19)
Ő benne vala az élet, és az élet vala az emberek világossága; Az igazi világosság eljött volt már a világba, a mely megvilágosít minden embert. (Jn 1:4, 9)
Én vagyok a világ világossága: a ki engem követ, nem járhat a sötétségben, hanem övé lesz az életnek világossága. (Jn 8:12)
Míg e világon vagyok, e világ világossága vagyok. (Jn 9:5)
A világosság, a megváltó által a tanítványok a világ világosságai:
Ti vagytok a világ világossága. Nem rejtethetik el a hegyen épített város. (Mt 5:14)
Mert valátok régen sötétség, most pedig világosság az Úrban: mint világosságnak fiai úgy járjatok. (Ef 5:8)
Az Örökkévaló a világosságban lakozik, ő a világosság:
Hogy tartsd meg a parancsolatot mocsoktalanul, feddhetetlenül a mi Urunk Jézus Krisztus megjelenéséig, a mit a maga idejében megmutat ama boldog és egyedül hatalmas, a királyoknak Királya és az uraknak Ura, Kié egyedül a halhatatlanság, a ki hozzáférhetetlen világosságban lakozik; a kit az emberek közül senki nem látott, sem nem láthat: a kinek tisztesség és örökké való hatalom. Ámen. (1 Tim 6:15-16)
És ez az az üzenet, a melyet tőle hallottunk és hirdetünk néktek, hogy az Isten világosság és nincsen ő benne semmi sötétség. (1 Jn 1:5)
A 96. Zsoltár jó híre: Jesua
96:2: Énekeljetek az Úrnak, áldjátok az ő nevét; hirdessétek napról-napra az ő szabadítását.
A zsidó tradícióban szombat fogadásakor, azaz péntek este több zsoltárt is felolvasnak, köztük a 96-os zsoltárt. Héberből fordítva ez a zsoltár: Mondjátok el a jó hírt napról-napra az ő szabadításáról (jesuáti). A szabadítás szó a jesuah és Jesua (Jézus) neve is ebből a szóból származik. Akár így is érthetnénk: mondjátok el a jó hírt az ő Jesuájáról. Görög fordításban a jó hír mondása az evangelizomai szó, azaz evangelizáljatok (határozatlan ideig) a szabadításról, megváltásról, üdvösségről (szóteria).
Héberül olvasva a fenti igét természetesen nem személynév, nem Jesua neve szerepel abban, de a nevének a jelentése igen (jesuah) ragozott formában. Így ezt olvasva megjelenhet előttünk a Megváltó, a Messiás, Jesua személye, az a munka, amit tett, az a személy, akikre az igazak vártak. Róla szól a jó hír, az ő szabadításáról, a bűnökből történő megváltásról, az örök életről. Amit nekünk hirdetni kell, mint jó hírt tovább kell adnunk, ez a prófétai feladatunk. Amikor a zsidók minden péntek este elmondták ezt a zsoltárt, és amikor megjelent számukra a várva várt Messiás, aki elhozta számukra a szabadulást, a szabadítás megtelt a személy nevével is, és tudták, kire gondolnak.
