Teológia és antiszemitizmusMegjelent Nagy V. Rita Teológia és antiszemitizmus - Krisztus megfeszítésétől a 20. századig című könyve a Jószöveg Műhely kiadásában. 

Nagy V. Rita az antiszemitizmus genezisét vizsgálja Jézus megfeszítésétől a középkoron át, a magyarországi 19., 20. századi parlamenti megnyilatkozásokig. A kötetben nyomon kísérhető az egyházak szerepe a zsidóellenesség kialakulásában, az előítéletesség, a túláltalánosítás, s legendakeltés születésében, elterjedésében, s maradandónak bizonyulásában. Külön elemzés mutatja be az 1840-1941 közötti magyarországi országgyűlés egyházi elkötelezettségű tagjainak beszédeiben megjelenő antiszemitizmust. E könyv ezen évezredeken átnyúló probléma teljességre törekvő kézikönyve.  Kapható a könyvesboltokban. 

A keresztény befolyás alatt álló európai társadalmakban a zsidóságról az évszázadok során archaikus előítélet-sémák keletkeztek, és ezekre a modern antiszemita előítéletek, mint egy vázra ráépültek. Az antiszemita jelenségeknek a szociálpszichológia által értelmezett folyamatait történeti keretbe helyezve a mű magyarázatot nyújt e jelenségek eredetére. A könyv egy kevéssé vizsgált teológia nézetrendszeren, az amillennizmuson keresztül elemzi a teológiai zsidóellenesség hatását a modern kori antiszemita közbeszédre. 

A szerző arra keresi a választ, hogyan hatott az antijudaista gondolkodás a magyarországi egyházak a közéleti megnyilvánulásaira. A forrásanyagot az egyházi képviselők parlamenti hozzászólásai adják, amelyek a zsidókkal kapcsolatos törvényviták során hangzottak el 1840-től 1941-ig tartó periódusban. A kötet bemutatja, hogy a korai egyházban kialakult zsidóellenes teológiai nézet, az amillennista elmélet milyen hatást gyakorolt a modern idők egyházi antiszemitizmusára. 

Az amillennista teológiát a mű Szent Ágoston Isten országa című könyve alapján elemzi. Az amillennizmus szerint az egyház Izrael helyébe lépett, Izraelt Isten elvetette, nem tartogat számára jövőt. A zsidók testi gondolkodásúak, nem tudják megérteni a Biblia spirituális jelentését, ők az egyház ellenségei. Az egyház ezzel szemben a lelki, az igazi Izrael, amely sokkal dicsőségesebb, mint az Ószövetség, a zsidók vallása. Az egyház csalhatatlan, szent, a társadalom akkor jó, ha az igaz vallás jelen van, és az engedetleneket, eretnekeket megbüntetik. Ebben a korszakban az egyház uralkodik a keresztény nemzetállamokban. Ez a nézet korán, a 3-4. századtól terjedt el az egyházban, és a keresztény államok kialakulásával meghatározó lett az európai történelem során.

A teológiai zsidóellenesség és a modern antiszemitizmus összehasonlításhoz a könyv sorra veszi a magyarországi egyházi képviselők parlamenti megnyilatkozásait az emancipációt megelőző kortól a diszkriminatív, jogfosztó törvényekig. A beszédek érvelési rendszerét, felépítését a szerző történelmi kontextusba ágyazva, tudásszociológiai szempontok szerint elemzi. 

A teológiai kategóriákkal való összevetés során válik értelmezhetővé, hogy a korai keresztény antijudaizmusból hogyan merített a modernkori politikai antiszemitizmus, hogyan tudott fennmaradni és számottevő formában hatni a társadalmi gondolkodásra. Az elemzés rámutat, hogy a vizsgált korszak jellegzetes teológiai indíttatású antiszemitizmusa nem politikai vitairatokban, értekezésekben, cikkekben, tanulmányokban jelent meg, hanem parlamenti megnyilatkozásokban. Egyértelmű, hogy a szándék itt már a törvényalkotói gyakorlatban való megjelenítés volt: vagyis az elvont teológiai elvektől vezetett az út a legkonkrétabb politikai gyakorlatig. 

A mű nemcsak a keresztény zsidóellenességgel foglalkozik, hanem kitér azon teológiai nézetek és hatásának vizsgálatára, amelyek korlátozták az antiszemitizmus megjelenését az egyházban, egyes felekezetekben. 

Több tudományág megközelítését is alkalmazva a kötet rávilágít arra, hogy az antiszemitizmus-történetnek nem pusztán historikus, hanem szociológia, szociálpszichológiai, vallásbölcseleti dimenziói is vannak. 

Ajánlások:

„Mélységesen mély a múltnak kútja” – írja Thomas Mann a József és testvérei elején. Nagy V. Rita a „modern”, rasszista antiszemitizmus elődjének (bátyjának, apjának?), az antijudaizmusnak a kútjába ereszkedett le, felszínre hozva mindazokat a gondolatokat, eszméket és téveszméket, amelyeket már kétezer éve terjesztenek a zsidókkal és vallásukkal kapcsolatban keresztény gondolkodók, papok, lelkészek és 19–20. századi politikusok. A szerző gondosan válogatta könyve anyagát, melyet melegen ajánlok a kérdéskör iránt érdeklődő tanároknak, diákoknak és minden olvasónak.

Karsai László történész, egyetemi tanár (Szegedi Tudományegyetem)

Van-e az irracionalitásnak, az irracionális gyűlöletnek, az antiszemitizmusnak történelme? Történelme aligha, de története annál inkább. A könyv, amelyet kezében tart az olvasó, épp arra világít rá, miként jött létre a másfél évezreddel ezelőtti teológiai diskurzuson belül az a fogalmi készlet, amely szervezeti (egyházi) elfogadottsága révén előbb társadalmilag megszokottá és mindennapossá tette, később a politikai közbeszéd, egyebek mellett a hazai parlamenti törvényhozás legitim részévé avatta az argumentációnak ezt a formáját. Ám a „nincs új a nap alatt” vitatható eszme- és hatástörténeti axiómája helyett a szerző tudásszociológiai érzékenységének köszönhetően az alak- és formaváltozások, az ősi toposzok és masszív előítéletek folyton alakuló és a változásokhoz alkalmazkodó formáit érzékelhetjük, máig nem szűnő tanulságokkal.

Gábor György vallásfilozófus, egyetemi tanár (MTA Filozófiai Kutatóintézet)

Az „amillennizmus” szakirodalmunkban szokatlanul csengő kategória, ugyanakkor Nagy V. Rita tanulmánya sokoldalúan bizonyítja a fogalom használhatóságát. Új szempontokat és eredményeket felmutató könyve meggyőzően mutatja be, hogy a zsidósággal kapcsolatos egyházi megnyilatkozások milyen kontextusban fogalmazódtak meg az eltérő összetételű és szerepű, 19–20. századi magyar törvényhozásban. Az antiszemitizmus hazai történetének kutatását segíti elő hol részletes elemzésekkel, hol az olvasó számára a továbbgondolást lehetővé tevő utalásokkal.

Fazekas Csaba történész, egyetemi tanár (Miskolci Egyetem)

Sok történész szerint kétségbevonhatatlan a folytonosság az antikvitás és középkor keresztény antijudaizmusa, valamint a modern kor világi antiszemitizmusa között. Mások úgy vélik:  modern antiszemitizmus korának szülötte, kialakulásának magyarázatát nem előzményeiben, hanem a modernitás természetében kell keresni. Nagy V. Rita könyve gazdag magyar történelmi forrásanyagot tár az olvasó elé a folytonosság-tézis bizonyítására. A könyv a teológia, a történelem és a szociológia iránt érdeklődő olvasó számára is fontos, elgondolkodtató, és sokszor termékeny vitára késztető olvasmány.      

Kovács András szociológus, egyetemi tanár (Közép-Európai Egyetem)

 

Minden jog fenntartva © 2012 Ariel Hungary bibliatanitasok.hu