Mielőtt nekivágnánk ennek az izgalmas kérdésnek, szeretnék a Máté evangéliumának 7. fejezetéből két írásrészt párhuzamba állítani. Az előző tanulmányban már foglalkoztunk röviden ennek a fejezetnek az egyik legizgalmasabb részével, amely számos kérdést vet fel a hívő üdvösségével kapcsolatosan. Most ebből a fejezetből két igét megvizsgálva szeretnénk bevezetni a témánkat.
cselekedet
Jelen írásunkban a hit és a cselekedetek kapcsolatával foglalkozunk. Az eddigi részekben láttuk a hagyományos megközelítést, és az abból fakadó ellentmondásokat. Kálvin ismert állítása miszerint egyedül a hit igazít meg, de a megigazító hit nem képes egyedül maradni, első látásra ugyan megválaszolja a Jakab levél problematikáját, a megigazulás kérdését hit által és cselekedetekből, de mivel a mondat logikailag, és ahogy írásunkban körbe járjuk egzegetikailag is téves, a hit és cselekedetek kapcsolatát másképpen szükséges megközelítenünk.
MEGTARTÓ HIT ÉS MEGTARTÓ CSELEKEDETEK? – I.
Az elmúlt két évezred egyik legizgalmasabb kérdése a teológiában, ahogy a hit és cselekedetek kapcsolata egymásnak feszül. Persze több ez mint pusztán teológiai „gimnasztika”, mert kihat a hívő mindennapi életére, vallásgyakorlatára, és Istenhez fűződő bizalmi viszonyára is. Jakab apostol levelének a következő igéje, (és az egész rész 2:14-től 2:26-ig) rengeteg kérdést vet fel számunkra: