Egyszer megkérdeztem egy nemzetközi keresztény szervezet általam nagy becsben tartott vezetőjét, hogy szerinte nem jelent-e problémát bizonyos írásrészek olyan aktualizált alkalmazása, amely jól illeszkedik ugyan az általunk közvetített üzenethez és alapvetően nincs ellentmondásban a bibliai kinyilatkoztatással, de a felhasznált ige valódi jelentése nem jelenik meg az üzenetben, illetve az eredeti mondanivaló valójában köszönőviszonyban sincsen az alkalmazással. A kérdés apropóját egyébiránt az eléggé izgalmas „megbocsáthatatlan bűn” és az ige köré épített aktualizált üzenet szolgáltatta. A válasz nem ért meglepetésként, mert igazolta a sok helyen követett gyakorlatot, mely szerint, ha az üzenet buzdítja a közösséget, a javukra lesz, és nem mond ellent más bibliai igazságoknak, akkor a prédikátor szerint nem probléma az ilyen jellegű alkalmazás.
A mostani világméretű járvány is inspirálja az egymástól alapjaiban különböző bibliai megközelítéseket és a szövegösszefüggés nélküli buzdításokat. Két irányt szeretnék röviden szóvá tenni a bevezetőben, mielőtt arról beszélünk, hogyan helyezhető el a mostani egész világot érintő járvány a bibliai panorámában.
Akik a hitet számon kérik
2 Tim 1:7: Mert nem félelemnek lelkét adott nékünk az Isten; hanem erőnek és szeretetnek és józanságnak lelkét.
Péld 28:1: Minden istentelen fut, ha senki nem üldözi is; az igazak pedig, mint az ifjú oroszlán, bátrak.
Zsolt 91:5-6 Nem félhetsz az éjszakai ijesztéstől, a repülő nyíltól nappal; A dögvésztől, a mely a homályban jár; a döghaláltól, a mely délben pusztít.
Gazdag a tárháza azoknak a buzdító igerészeknek, amelyek az elmúlt időben arról szóltak, hogy a hívő ne féljen, ne hagyja el a nyilvános összejöveteleket, ne engedje magát korlátozni, mert ami most történik, az támadás a személyes szabadság ellen és csak fel van fújva. Más járványok évente hasonlóan veszélyesek és nincs körülöttük ekkora felhajtás. Amúgy is, ahogy a 91. Zsoltár is mondja, a hívő védelmet élvez a járványokkal szemben. Leginkább akkor, ha összegyülekezik és dicséri őt.
Természetesen abban nincs vita, hogy a hívő ne féljen, és a helyes hozzáállásnak részei ezek a buzdító igék. De a karanténszerű tiltó rendelkezések sokkal inkább részei a mások iránti féltésnek és szeretetnek és egy helyzet bölcs kezelésének, mintsem valami támadás a hívő szabadsága ellen. Egyébként, ahogy a járvány súlyosbodik, ezt azért egyre többen belátják. Örömmel láttam egy amerikai hívő véleményvezér néhány hét alatti viharos átalakulását, a helyzet komolyságának teljes tagadásából, a bölcs és megfontolt tanácsadóig. (Megjegyzem, a megfelelő hírek olvasása esetén a saját – sokszor szektás – buborék helyett ez elsőre is lehetséges lett volna.)
Valójában sajnos a legtöbb helyen ez történt és még történik döntéshozói szinten is, amiről a következő írásrész szól:
Péld 22:3: Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát; a bolondok pedig neki mennek és kárát vallják.
Többségünk persze csak a saját közvetlen életében döntéshozó, de nagyon úgy tűnik, hogy az egyéni bölcsesség és felelősség ebben a helyzetben soha nem látott fontosságra emelkedik. Ez pedig sokszor hiánycikk a nyájszellem összes hátrányával megáldott hívők esetében.
A zsidó gondolkodásban egyébként sokkal inkább egyértelmű, mint a kereszténység különösen szelleminek gondolt áramlataiban, hogy nem kísértik Istent pl. egészségügyi kérdésekben, hanem mindent megtesznek, ami a hatalmukban áll. Ez még nem jelenti azt, hogy ne lehetne bízni a Messiás gondviselő kegyelmében és személyes megtartásában.
A Messiás saját maga utasítja el egyébként pont a 91. Zsoltár hamis és összefüggés nélküli alkalmazást és nevezi azt Istenkísértésnek:
Mt 4: 5-7: Ekkor vivé őt az ördög a szent városba, és odahelyezé a templom tetejére.
És monda néki: Ha Isten fia vagy, vesd alá magadat; mert meg van írva: Az ő angyalainak parancsol felőled, és kézen hordoznak téged, hogy meg ne üsd lábadat a kőbe. ((Zs 91,11-12)) Monda néki Jézus: Viszont meg van írva: Ne kisértsd az Urat, a te Istenedet.
Akik kontextus nélkül alkalmaznak írásrészeket egyébként helyes döntésekre
A bibliai idézetek másik csoportja, amivel találkoztam az utóbbi időben, olyan írásrészek, amelyek valójában teljesen másról szólnak, mint amire az idéző felhasználja. Ennek egyik legszebb példája a következő vers:
Ézs 26:20: Menj be népem, menj be szobáidba, és zárd be ajtóidat utánad, és rejtsd el magad rövid szempillantásig, míg elmúlik a bús harag!
Nyilvánvaló, hogy az illető helyesen gondolkodik a cselekvésről, de az adott vers használata több szempontból problematikus, bár nagy elismerést és sok „lájkot” eredményez.
Már a folytatás is sokat segít a helyes mondanivaló megértésében:
21. Mert ímé az Úr kijő helyéről, hogy meglátogassa a föld lakóinak álnokságát, s felmutatja a föld a vért, és el nem fedi megöletteit többé!
Az idézett Ézsaiás versek próféciák Jákob nyomorúságának az idejéről. Egy olyan jövőbeni eseményről, amit leginkább a nagy nyomorúság néven szoktunk említeni. A bezárkózás a hívő maradék természetfeletti védelmére utal, semmiképpen sem szól arról, hogy konkrétan valamilyen helységbe szükséges lenne bezárkózni, hiszen más idevágó igehelyek pont arra buzdítanak, hogy ki kell menekülni a házakból is:
Mt 24:16-17 Akkor, a kik Júdeában lesznek, fussanak a hegyekre; A ház tetején levő ne szálljon alá, hogy házából valamit kivigyen;
Részletesen nem szeretnénk elemezni az adott időszakot. Azt mindenki eldöntheti maga, hogy az írásmagyarázat alapvető szabályait figyelmen kívül hagyva szeretne buzdítást nyerni Isten igéjéből, vagy inkább a helyén mondott igékre hajtja oda a füleit (Péld 25:11)
A biblikus megközelítés
A mózesi törvények részletesen foglalkoznak egy olyan fertőző betegség kezelésével, amelyet az adott korban képtelenség volt természetes úton gyógyítani. A Messiás maga utalt arra, hogy leprából kizárólag egy nem zsidó ember gyógyult meg csodálatos módon, a szíriai Naámán. Tehát senki nem nevezte akkoriban hitetlenségnek a szigorú szabályok betartását, hanem pont ez volt a bölcs, aki nagy körültekintéssel és felelősségteljesen járt el, ráadásul ott ez Isten kinyilatkoztatott törvénye volt. Az persze igaz, hogy ott felismerhető volt a betegség, és azokat kellett elkülöníteni, viszont a mostani helyzetben ez sajnos egyáltalán nem látható és ezért más megelőző rendelkezések szükségesek (pl. kijárási tilalom, amit szerintem már rég időszerű lett volna bevezetni, ha már nincs elegendő tesztelése a lehetséges eseteknek).
A 91. Zsoltár elsősorban messiási zsoltár, ígéretei Jesuában valósulnak meg. Természetesen mi is azonnal felolvastuk a közösségben, és imádkozunk, hogy Isten őrizzen meg minket a gondviselésében, de ebben nem létezik egy hit általi mindent felülíró automatizmus. Isten teljhatalma az, amely kimondja a végső választ egy adott helyzetben. A történelmi tapasztalat (kicsit azért érdemes legalább visszafelé a láthatókra is nézni) az, hogy a benne hívők fizikailag nem mindig találtak menekülést az adott helyzetben. Senki nem merné a mártírokat azzal kritizálni, hogy kicsiny volt a hitük egy adott helyzetben, és ezért hunytak el idő előtt. Az ősegyház egyébként járványok idején nagyon hősiesen viselkedett, mert önfeláldozóan segítették a nem hívőket is, de ettől még meghaltak a fertőzésben. Ráadásul az ő viszonyuk a járványokhoz akkoriban jórészt az ismeretek hiányából is fakadt. Ezért az ő nem védekezésük nem lehet érv a jelen helyzetben. Példamutató szeretetük viszont mindenképpen, de jelenleg pontosan úgy óvjuk meg közvetlen környezetünkben az idősebbeket és a gyengébb egészségi állapotban lévőket, ha mi sem fertőzzük meg őket lehetőleg.
A bibliai kronológiában hová illik mindez?
Jelenleg a történelem A pogányok idejeként aposztrofált időszak a két részre osztott vagy két pólusú világrend korszakában tart a római birodalom kettéoszlása óta. Erről részletesen itt lehet olvasni.
Valamikor ezt az időszakot felváltja az egypólusú globális világrend, amely már közvetlenül előkészíti a nagy nyomorúság idejét. Érdekes módon a mostani járvány egyrészt élő bizonyítéka a globalizációnak, másrészt pillanatnyilag megosztja ezeket a folyamatokat, tehát pont késleleti azt. Viszont a veszély elmúltával elképzelhető, hogy egyfajta katalizátor szerepet tölt majd be a folyamatok felgyorsításában. A következő ige, amely az egyik kulcsa az Isten ítéletét bevezető időszaknak, új megvilágítást kap a jelen események után sokak számára:
1 Thessz 5:3: 3. Mert a mikor ezt mondják: Békesség és biztonság, akkor hirtelen veszedelem jön rájok, mint a szülési fájdalom a terhes asszonyra; és semmiképpen meg nem menekednek.
Eddig a legtöbben azt gondolták, hogy a biztonság leginkább katonai szempontból értendő. Természetesen ez igaz. De úgy tűnik, hogy az egészségügyi biztonságunk érdekében hozott döntések még gyorsabban lesznek képesek felszámolni az egyén szabadságát. Hiszen a kormányok, olyan felhatalmazást kérnek ilyen időben, amely felfüggeszti vagy legalábbis felfüggesztheti a demokrácia játékszabályait. Már láttuk a történelem során, ahogyan ezzel bánt Európa legműveltebb népe. Hogyan változott diktatúrává egyik napról a másikra a gazdaságilag éppen gyengélkedő demokrácia. Nem állítom, hogy ez most történik meg, de helyi szinten mindenképpen érzékelhető ennek a reális veszélye. Amikor a világ önként és kórusban maga követel egy biztos kezű vezetőt, aki nemzetközi szinten is képes egy adott világméretű veszélyt eredményesen és mindannyiunk számára meggyőzően kezelni, akkor érdemes lesz odafigyelnünk a részletekre…
Sokan idéznek a nyomorúsággal kapcsolatos igehelyeket. Annyit jegyezzünk meg, hogy azt az időszakot egy szerződés vezeti be, amely Izrael és az akkori legjelentősebb nemzetközi vezető között köttetik. A szerződés garantálja Izrael biztonságát hét évre. (Ézsa 28:15-18, Dan 9:27)
Isten büntetése/ítélete/haragja a vírus?
Valójában csak ha elhagyjuk az Írás kereteit, akkor tudjuk egyértelműen kijelenteni, hogy mi Isten ítélete egy természeti esemény vagy pusztító betegségek vagy akár háborúk kapcsán. Jesua válasza Siloám tornyánál elég egyértelmű ebben a kérdésben, mert még ő sem nevezte az ottani eseményeket egy speciális isteni ítéletnek, hanem csak a spirituális következményekre hívta fel az emberek figyelmét, ha megértés nélkül fizikailag elvesznek (Lk 13:4).
Persze azok a hamis próféták, akik nemrég még hatalmas összejöveteleket (és nagy gyűjtéseket) vizionáltak a mostani időszakra, némileg aggódva figyelhetik, hogy fizikai formában az összegyülekezés most csak atomizált családi formában ajánlatos. Nagy lehetőség ez nekünk, nagy veszteség ez a tömegrendezvényeken vagyonokat kereső jóléti prédikátoroknak. De nem kell félteni őket, mert kitalálják ügyesen, hogyan húzzák az embereket így is a hálójukba. Az egyház viszont elsősorban spirituális közössége az igaz hívőknek, nincs probléma azzal, ha a jelen időszakban elsősorban a virtuális térben gyakoroljuk a közösséget, és imáinkba foglaljuk mindazokat, akik a frontvonalban harcolnak, mint az orvosok, ápolók, segítők stb.
A bűnbeesés során viszont az egész fizikai világ Isten ítélete alá került. Azóta annak következményei jelen vannak mind az ember életében, mind a természetben. A Róma levél így beszél a következményekről:
Róm 8:20-22 Mert a teremtett világ hiábavalóság alá vettetett, nem önként, hanem azért, a ki az alá vetette. Azzal a reménységgel, hogy maga a teremtett világ is megszabadul a rothadandóság rabságától az Isten fiai dicsőségének szabadságára. Mert tudjuk, hogy az egész teremtett világ egyetemben fohászkodik és nyög mind idáig.
Látjuk tehát, hogy nem szükséges adott „extra” isteni beavatkozás ahhoz, hogy mindezek megtörténjenek. Használja Isten ugyanakkor az eseményeket céljai megvalósításában? Kétség nélkül. Teszt ez a hívő számára? Mindenképpen az.
A nagy nyomorúság hét éve jól körülhatárolható az ott leírt eseményeivel. Van azonban vita arról, hogy a Máté 24:7-ben illetve a Lukács 21:7-ben leírt események a nyomorúságot megelőző szülési fájdalmakhoz vagy már a nyomorúság hét éves eseményeihez tartoznak. Valójában a Covid-19 kapcsán azért szükségtelen ezt eldönteni, mert a hétéves időszak egyéb feltételei nem teljesültek még, így nyilvánvaló, hogy ez a járvány nem része a hét évnek, és az összes arra az időszakra vonatkozó ige csak ennek a ténynek a világossá tétele után emlegethető a mostani eseményekkel párhuzamosan.
A félelem segíti a globális megoldásokat
Ahogy már említettük, egy időre a mostani események gátat szabnak a globális dolgoknak (turizmus, kereskedelem stb). De nyilvánvaló, hogy utána a megoldások terén masszív felgyorsulását figyelhetjük meg a világjárvány okozta problémák (katasztrófák) egységes megelőző kezelésére. Ez szorosan kapcsolódhat egyébként a fenevad bélyegének témájához is, mert már a mostani megoldási javaslatok is tartalmazzák annak a chipnek a lehetőségét, amely kielégítő védelem biztosítana a járványok ellen is. Ki ne szeretne teljes immunitást, védelmet élvezni bizonyos – egyébként akár halálos betegségekkel szemben?
Hogyan használjuk a védelemről szóló igéket?
A bibliai igék nem egyfajta mágikus formulák (pl. 2 Krón 7:14) Arról nem is beszélve, hogy a héber Írások ilyen jellegű ígéreteinek egy jelentős része a mózesi törvény megtartásához, illetve az ahhoz kapcsolódó fizikai áldásokhoz és átkokhoz tartozik. De az Újszövetség hívőkre vonatkozó ígéreteit is használjuk mindig azzal a bölcsességgel, ahogy Jesua is imádkozott az Atyához, hogy legyen meg az ő akarata. Bízzunk benne, hogy a Szentlélek elpecsételt minket az örök váltság napjára. Ezt semmi nem veheti el a hívőtől, ez minden hívő számára garantált ígéret. A bűn vírusának a fertőzése száz százalékos. Lehet, hogy a korona vírust elkerüljük a mostani helyzetben, de senki nem vonhatja ki magát a bűn halálos hatása alól. De a Messiás egyszeri tökéletes áldozata tökéletes megoldás azoknak, akik Ő benne hisznek és segítségül hívják az Ő nevét. Ezért hívjuk Őt segítségül és keressük amíg megtalálható. Munkálkodjunk amíg tart a világosság, a kegyelem, és bizonyságot tehetünk a Messiás mindent felülmúló, a megváltásunkban kinyilvánított szeretetéről.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges